Barakk Kápolna
Az elmélyülés és lelki gazdagodás szolgálatára a kertben fölépítettünk egy kápolnát, a 20 km-re lévő recski kényszermunkatábor büntető barakkjának mintájára. A kápolnát 2007. augusztus 25-én avatta fel Varga Lajos váci segédpüspök, azóta minden évben több megemlékezés zajlott a túlélők és családtagjaik részvételével.
A kápolna látogatásával illetve a misék rendjével kapcsolatban érdeklődjön a 32/366-134 telefonszámon!
Barakk Kápolna története ¦ Recski mise ¦ Kőtörők és követek ¦ Galéria
Szuha község külterületén, a mátramindszenti vasútállomáson 1940-ben épült a gyimesközéploki születésű Dr. Mihók János körzeti orvos háza. Lakói kezdettől fogva a mátraverebélyi és a csíksomlyói Szűzanya oltalma alatt éltek, ezért nem véletlen, hogy az örökösök a közösségi házzá alakított szülőházuk kertjében Mária kápolnát kívántak építeni.
Mire a 90-es évek végére megérlelődött a gondolat, Bajorországból, a Schönstatt Mozgalom ottani központjából teljesen váratlanul ajándékba kaptuk a schönstattiak Mária képének bekeretezett, nemes másolatát.
E képet őrző kápolnák azonban az egész világon áldozatok tégláiból épülnek, melyeket Márián keresztül adnak Jézusnak, hogy változtassa át azokat kegyelmi forrásokká, mint Kánában a vizet borrá, és ossza szét az embereknek.
Honnan és mikorra gyűjtünk mi össze annyi áldozatot, hogy egy kápolna fölépülhessen belőle? – kérdezték tőlünk. S akkor egy napon megjelent előttünk a rengeteg szenvedés, melyet tőlünk nem messze, a recski táborban oly sokan átéltek, és a gyorskocsi utcában, a Gyűjtőben, Márianosztrán, Kalocsán, a Hortobágyon…
Akivel beszéltünk, mindenki szívesen adta szenvedését a kápolna építéséhez. Nem csoda, ha „kinőttek” a falak. Először ugyanis az ásóval kirajzolt alaprajz mentén virágokat ültettünk, mondván, hogy addig ültetjük a virágokat, amíg kinőnek a falak. Három évbe tellett ez a növekedés. A recski büntető barakkból hozott öklömnyi alapkövet „véletlenül” éppen 2003. szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a haláltábor bezárásának 50. évfordulóján helyeztük el. A kápolna külseje széldeszka borításával a recski barakkot idézi.
Legyen kápolnánk kegyelmi kincsesház minden betérő számára, és álljon biztatásul is, hogy „semmi sem megy veszendőbe, semmi! Egy emberi lény szenvedéseinek kincséből soha, semmi nem vész el, , mert az emberi szenvedés nem enyészik el a semmiben… végső soron minden nyereség, minden vagy magja, vagy gyümölcse egy fának.”
TOVÁBBI TARTALMAK:
- Recski mise Győrffy László: Tiroli muskátli magyar erkélyen c. könyvéből
- Kőtörők és követek Várkonyi Balázs cikke, Magyar Hírlap 2009. augusztus 29.